Amilyen hideg volt, az idő olyan gyorsan telt. A nap már elérte a horizontot, amikor hazaértünk. Bevásároltunk különféle édességeket és rágcsákat estére. Nem sokkal az érkezés után csörrent meg Dimitry telefonja. Hamar lerendezett egy unott beszélgetést, majd minden lelkesedését elvesztve huppant le az ágyra.
- Holnap tízkor ünnepség lesz. - sóhajtott.
- Milyen ünnepség? - vontam fel a szemöldököm.
- A Sweet Amoris indulásának negyvenedik évfordulója.
- Erre muszáj elmenni? - néztem rá kiskutya szemekkel.
- Sajnos igen. Legfeljebb alszunk. - veregette meg a vállamat.
Nem igazán díjaztam az ötletet, de nem voltam még sosem iskolai ünnepségeken, így viccesnek ígérkezett. Idén az első sulimban voltam évnyitón, de a közepén, amikor az igazgató meg akarta nyitni az évet, bekiabáltam, hogy "Ne! Ne tedd!" és hazazavartak. Ünneplőt most sem szándékoztam felvenni, és ahogy a haverjainkat ismertem, ők sem fognak díszben pompázni.
Amég Dimitry előkészítette a konyhában a sushit vacsorára addig elmentem fürdeni. Most voltam először Dim fürdőjében. Egy apró sarokkád volt, masszírozókkal, amik csábítóan pillantottak rám. Mivel siettem vacsizni, ezért inkább nemet mondtam, majd gyorsan letusoltam. Miután végeztem magamra tekertem a törcsimet, majd bementem a barna szobájába, hogy útnak indítsam a fürdő felé. Megszokás szerint kopogás nélkül törtem be a szobájába, de bár épp most ne tettem volna. A lakótársam anyaszült meztelenül állt előttem, én pedig a meglepettségtől az arcomhoz kaptam a kezemet. Ez volt talán életem legkínosabb cselekedete. Amint felemeltem a karjaimat, a törölköző leoldódott rólam, majd leesett a földre. Így álltunk egymással szemben, a plafont bámulva mindketten, majd hirtelen röhögni kezdtem, majd beszaladtam a vendégszobába, ahova már beköltöztem, és magamra zártam az ajtót. Sosem voltam hisztis picsa, de ez azért nekem is sok volt. Még a rókám előtt is szégyenlős vagyok, nem hogy Dimitry előtt. Fél óra sötétben ülés után kopogtak az ajtón.
- Bejöhetek? - kérdezte halkan.
Lassan léptem az ajtóhoz, majd elfordítottam a kulcsot a zárban. Amint összetalálkozott a tekintetem, a világ összes paradicsomja megirigyelhette volna a színemet. Sőt.. még Charlie Scene is.
Dimitry egy szál boxerben állt előttem, én pedig teljes utcai öltözetben.
- Bocsáss meg. - toltam odébb, majd kimentem az udvarra cigizni.
Lassan követett, majd leült mellém. Nem vett magára semmit, így rádobtam a kabátomat.
- Ne legyél már ennyire hülye. - mordultam rá.
- Most az előbbi incidens miatt vagy berágva?
- Nem. Röpködnek a mínuszok, te meg kiülsz boxerben.
- Nem fázom. - sóhajtott. - Köze van a legnagyobb titkomhoz. Sajnos sok mindent nem meséltem el neked, és van olyan is, amit hazudtam.
- Hallgatlak. - rántottam meg a vállam.
- Nem tizennyolc éves vagyok, hanem huszonhárom. Maria Magdalena tizenhat éves koromban halt meg, azóta nem volt barátnőm. Az autóbaleset után meg akartam menteni, de csak egy lehetőségem volt. Mégpedig az, hogyha vámpírrá változtatom.
- Vámpír? - kaptam fel a fejem a szóra.
- Igen.. - nézett szomorúan maga elé. - Elmentem egy kis rejtett faluba, ahol én is vámpír lettem. De mire visszaértem, késő volt.
Nem válaszoltam, csak csendben ültem. Dolgoztam magamban a hallottakat. Tény, hogy külsőre Dim teljesen olyan, mint egy vámpír.
- Ha akarsz, most menekülj el. - fordult felém vörösen izzó szemekkel.
- Sosem fogok előled elmenekülni. - tettem a kezemet a vállára. - Miért kéne félnem tőled?
- Mert... - hajtotta le a fejét. - Hat éve csak állati vérrel táplálkozom. Amióta itt vagy, egyre nagyobb a kísértés, hogy a nyakadnak essek.
- Ha kiszívnád az összes vérem és meghalnék, akkor sem haragudnék meg rád. Nekem úgyis teljesen mindegy. - mosolyogtam keserűen.
- Szabad? Csak egy kicsit. - pillantott rám felcsillanó szemekkel.
Bólintottam, ő pedig felkapott a karjaiba és a szobájáig vitt. Semmi félelmet nem éreztem, teljesen rábíztam magam. Óvatosan letett, majd elkezdte lehámozni rólam a ruhákat. Fölém térdelt, majd óvatos csókot lehellt a nyakamra, majd ugyan azon a helyen belémharapott. Nem sokkal fájt jobban, mint egy egyszerű vérvétel. Az egészból semmit nem fogtam fel, csak a harapást. A szemeim lassan leragadtak, majd elszenderedtem.

Older Post | Newer Post

Template by : Farisyaa Awayy
Basecode by : Nurynn
Full Edited : DoxyAsphyxia

Best View at GOOGLE CHROME!