Hatan üldöztek a főúton. Már jócskán besötétedett, de a lámpákat még nem kapcsolták fel. Nehézkes volt úgy futni, hogy az orrom hegyéig sem látok. Viszonylag jártas voltam a környéken annyira, hogy csukott szemmel is el tudtam igazodni, majd egy éles jobb kanyarral futottam a sikátorba. Hülye ötlet volt. Mivel világos felsőt viseltem, így a sötétben könnyen tudtak követni. Mindannyian követtek a sikátorba és elém dobtak egy kést. Mielőtt lehajoltam volna érte, az egyik erőből hasbarúgott.
Kinyitottam résnyire a szemem, majd megpillantottam a hasamon Tomoét. Alattomos kis dög.. Az órára pillantottam és ismét pontosan keltett. Kinyomtam az ébresztőt, majd felöltöztem. Ma valami különlegeset éreztem a levegőben, így ma az új deszkásomat vettem elő a cipős fiókból. Eddig mindösszesen csak kétszer volt rajtam. A Vans jel kicsit kopott volt rajta, de használtam bóvliztam egy piacról. A megszokott kedvenc gatyám a fekete, szakadt csőfarmer volt, így azt vettem fel egy kék, halálfejes pólóval. Gyorsan rendet raktam, majd felvettem a táskát, az eleven ébresztőórát felkaptam a hónom alá és elindultam le enni. A kisróka szokás szerint előbb evett mint én. Ha nem akkor adtam neki enni, amikor ő akart, akkor nyafogni kezdett. Szórtam egy kis kaját a táljába, majd nekiálltam a reggeli kávémnak is. Miközben feltettem, elővettem egy szelet kenyeret a hűtőből, majd megvajaztam. Az asztal alatt találtam egy régi újságot és érdeklődve belelapoztam. Nyammogtam a reggelimet, miközben a híreket olvastam, megakadt a szemem Lysander fotóján. A cikk arról szólt, hogy koncertet tartottak a Sweet Amorisért, mert be akarták zárni. Mikor felpillantottam az újság mögül, már indulnom kellett. Gyorsan elmostam a cuccokat, majd rohantam kifelé. Ahogy rohantam kifelé a kapun a cipzárommal voltam elfoglalva, így nem vettem észre az ott ácsingózó Nathanielt, így nekifutottam és együtt beleborultunk a hóba.
- Minden rendben? - nyögte.
- Persze. - szálltam le róla, majd felhúztam a hóból.
- Ezt nem úszod meg ennyivel. - nevetett, majd felkapott el beledobott egy hókupacba.
Normál esetben felugrottam volna, majd betörtem volna az illető orrát. Általános iskolába még régen így ment, így ilyen is maradtam. Sokan utáltak is emiatt, de nem igazán izgatott. Egy ember mindig akadt, aki ilyennek fogadott el. Ivy igazából örült is hogy ilyen vagyok. Egy karácsony este sétáltunk haza a katolikus templomból, mert elkísértem Ivy-t a misére. Hazafelé megtámadott minket három részeg férfi, de lefoglaltam őket egy kis bunyóval, még a lakótársam hívta a rendőröket.
Furcsa volt, hogy Nathaniel egyáltalán nem idegesít, vagy nem ölöm meg éppen.
- Add a kezed. - mondta, majd kihúzott a hókupacból.
- Ez mókás volt. - mosolyogtam, majd oldalra billentettem a fejem.
- Ha ez nem te lennél, azt mondanom, aranyos. - nevetett egyet, majd megkínált cigivel.
Nem tudtam mire vélni, hogy mi a fenét adja itt a nagy bagóst, de végül elfogadtam tőle. Kihúztam a rákrudat a dobozból, majd szörnyülködve pillantottam a szőkére.
- Nath, de búza. - röhögtem, majd belöktem a hóba.
- Most mi bajod van? - pislogott, mint hal a szatyorba.
- Komolyan egy rózsás, női ribancpálcával akarod kiszúrni a szemem? - húztam össze a szemöldököm.
- Dehát ez az egyetlen, amitől nem köhögök. - hápogott.
- Honnan a fenéből szerezted ezt a vackot? - néztem le rá, a hóba.
- Anyám táskájában volt. - mondta, majd kikaptam a kezéből a cigit és kicseréltem az enyémre.
- Cseréljünk. Jobbik esetben lebuziznak, rosszabba megvernek. - néztem rá óvóan, életemben először.
- Mégis ki verne meg? - értetlenkedett.
- Mondjuk Asch. Meg van rá az esély, azt hiszem...
- Tényleg.. Vele hogy jössz ki? - terelte a témát más kimenetelre, amint bekanyarodtunk a suli utcájába.
- Hát.. mondjuk nem hányom fejen, amikor elmegyek mellete, de nem a szívem csücske. Nem találkoztam nagyobb tahóval, mint én és szúrja a szemem. - nevettem fel.
Beléptünk a kapunk, majd belefutottunk Dimitrybe. Biccentett egyet, én pedig integettem neki és odafutottam.
- Mi van veled? - nézett rám furán. - Az első nap még felrúgtál volna a Holdba, most meg jössz pacsizni.
- Változom.. - rántottam meg a vállam.
Elköszöntünk egymástól, majd Nathaniel elkért Mr. Faraize-től, hogy segítsek az ő cuccait ki-, Castielét pedig bepakolni a Gyök-terembe. Vagy hívjam inkább Gyík-teremnek? A vörös óta lecserélték gyíkarcokra az egész összetételt. A nap folyamán egy csomó helyen besegítettem, így megismerkedtem Arminnal, aki Alexy ikertestvére. Mielőtt mondta, rá is jöttem. Elég hasonló az arcberendezésük, és kicsit a ruháik is hasonlítanak. Kicsit elbeszélgettünk pár animéről. Ő is látta az Elfen Liedet, meg szereti a Narutot is. Úgy tűnik, tényleg bejött a megérzésem és volt valami a levegőben. Egész jól elvoltam Nathaniellel reggel, Dimitry-t túl kedvesen fogadtam, Arminnal pedig nyíltan tudok beszélni. Ez fejlődésnek nem rossz, de attól még maradok a megszokott antiszociális köcsög, bár ha olyan emberek fognak körülvenni, mint Rein, Nath és Dim, akkor egész jól fog alakulni minden.

Older Post | Newer Post

Template by : Farisyaa Awayy
Basecode by : Nurynn
Full Edited : DoxyAsphyxia

Best View at GOOGLE CHROME!